autogram.blog.hu

Az autogramok mögött sorsok, emberek, jellemek húzódnak meg - a múlt, a jelen s a jövő: maga a történelem.
A blog célja, hogy felületet teremtsen a hobbi magyarországi hódolóinak.
Elérhetőségünk: autogram.blog@gmail.com

Welcome to the Hungarian Autograph Collectors Club website! Contact us at autogram.blog@gmail.com

Goldenblog 2010

Ez a honlap a
Goldenblog 2010 versenyen a kult-szórakozás kategóriában
6. helyezést ért el

mintegy 500 blog közül.

Klub a Facebook-on

Látogatottság

Címkék

1956 (12) 1986 (1) a (39) á (1) afganisztán (1) aftal (1) albánia (1) államfő (59) apollo (6) aranycsapat (11) argentína (7) artista (3) asztalitenisz (1) atlétika (4) aukció (24) ausztrália (4) ausztria (18) autogramos cikk (24) autogram evolúció (11) autopen (16) b (65) balkezesek (23) banglades (1) beatles (9) belgium (1) birkózás (1) boksz (3) brazília (15) bulgária (2) burma (1) c (50) cccp (13) ceruza (2) ciprus (1) cs (8) csehország (7) csere bere (5) d (33) dakar (6) dánia (2) dél afrikai köztársaság (3) dél korea (2) e (21) egyház (13) egyiptom (5) ensz (2) eredeti (13) érték (21) észak korea (1) észtország (1) f (39) fehéroroszország (1) filmrendező (26) finnország (5) foci (47) forma 1 (43) franciaország (39) g (38) gasztronómia (1) goldenblog 2010 (3) görögország (2) grafológia (3) gy (9) gyűjtők (25) gyűjtő információk (25) h (66) habsburg (4) hamisítvány (26) hegymászás (3) hoki (1) hollandia (2) horvátország (1) hungarian (166) i (12) ii. jános pál (8) imf (1) india (6) interjú (18) international (88) irak (1) írószer (1) izrael (5) j (34) jamaika (1) james bond (1) japán (2) jégkorong (5) jótékonyság (6) jugoszlávia (3) k (70) kajak kenu (2) kambodzsa (1) kanada (12) károly díj (1) katar (1) katona (1) kazahsztán (1) képzőművészet (19) kerékpár (1) kína (2) költő (8) kormányfő (59) kosárlabda (4) kossuth díj (49) kuba (1) l (35) lengyelország (16) le mans 24 (2) líbia (1) liechtenstein (1) luxemburg (2) m (72) magyarország (64) magyar miniszterelnökök (18) mercury seven (1) mexikó (1) mianmar (1) miniszter (45) monaco (2) mongólia (1) montenegro (1) n (21) náci (1) nagy britannia (73) nato (2) ndk (1) németország (36) nigéria (1) nob (1) norvégia (3) nszk (7) ny (1) o (8) olaszország (24) olimpiai bajnok (34) operatőr (1) örményország (1) oroszország (15) oscar díj (25) osztrák magyar monarchia (10) öttusa (1) p (64) palesztina (2) pápa (6) peru (1) politika (44) portugália (4) posta (2) queen (1) r (39) rajz (7) rajzfilm (6) rally (4) real madrid (2) ritkaság (76) románia (4) s (78) sajtó (13) sakk (4) síelés (2) skócia (2) spanyolország (16) sport (34) súlyemelés (2) svájc (8) svédország (7) sz (20) Szaúd-Arábia (1) szerbia (4) színész (36) szlovákia (6) szomszédok (2) t (32) tenisz (13) tibet (3) titkári aláírások (12) többes dedikáció (15) tollak (6) tonga (1) torna (1) törökország (2) történet (16) tudomány (12) ty (1) ü (1) u (2) új zéland (3) ukrajna (5) űrhajózás (14) usa (121) úszás (2) v (22) vásárlás (24) vatikán (4) venezuela (2) videó (124) vitorlázás (1) vívás (1) vízilabda (4) w (25) y (1) z (12) zene (6) zöld foki szigetek (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Ország-számláló

free counters

2009.02.09. 09:20 brutusbrutalis

Göncz Árpád (1922-2015) autogramja

Árpi bácsival kapcsolatban írhatnék életrajzi adatokat, tényeket, de úgy döntöttem, inkább leírom személyes élményeimet.

Először 1996-ban találkoztunk a Budapesti Könyvfesztivál megnyitóján, kedves volt, közvetlen, leginkább a nagyapámra emlékeztetett, semmint egy államfőre, bár ezzel nem árulok el szerintem újdonságot. Ekkor kértem tőle először autogramot, írása apró betűkkel került a papíromra. Később postán is kértem tőle dedikált fényképet, melyet kisvártatva el is küldött (ld. alább).

Megfogott a kisugárzása, ezért elnöksége idején többször meghallgattam nyilvános beszédeit, a legtöbb alkalommal ezek után mindig elvegyült a tömegben, mindenkivel kezet fogott, röviden elbeszélgetett, egy alkalommal még olasz turistákkal is láttam csevegni a Budai Várban.

2001 végén a Közgazdaságtudományi Egyetemen részt vett díszvendégként egy 1956-ról szóló könyv bemutatóján, ami után odamentem hozzá. Váltottunk pár szót, mondtam, hogy teljesen lenyűgöz a közvetlensége, s hogy szívesen beszélgetnék vele hosszabban mindenféléről. Meglepetésemre azt mondta, két hét múlva menjek el hozzá az irodájába. Így is lett, 2002 elején sikerült találkoznunk. Fél órásra tervezett találkozónk két és fél órán át tartott. Árpi bácsi mesélt, elmondta, hogy a régi elnök kollégák közül néhánnyal megmaradt a személyes viszonya, név szerint külön Milan Kucan egykori szlovén elnököt említette. Elmondta, hogy volt egy nemzetközi tárgyalás valamelyik afrikai ország vezetőjével, sajnos pontosan nem emlékszem melyikkel. Nagyon feszülten indult, mire a partner szemébe nézve megkérdezte, hány évig ült börtönben. A kérdésre a másik elnök csak kicsit meglepve megmondta a számot, erre Árpi bácsi is megmondta, hogy mennyit: ettől kezdve oldott volt a hangulat, fél szavakból is értették egymást. Apró történetek százai az ún. egyszerű hétköznapi emberekkel, miközben egy félmondattal itt hozzátette: „Egyszerű emberrel én még nem találkoztam. Minden ember a maga nemében különleges.”

Ezt követően negyedévente, félévente, időnként meglátogattam. Láttam, látom, hogyan dolgozik ma is, hogyan önt lelket azokba, akik hozzá fordulnak egy levéllel. Mert levél nála nem marad megválaszolatlanul.

Árpi bácsi egyre többet pihen, de még ma is bejár irodájába. Nyilvános szereplést egyre kevésbé tud vállalni, bár az érdeklődés, a meghívások özöne töretlen. Teszi a dolgát, ahogy ereje bírja.

Árpi bácsi Nemzeti Kincs. A rendszerváltozás legnagyobb szerencséje, hogy ő lett az új köztársaság első elnöke. Ő mindazt jelenti nekünk, mint Csehországnak Václav Havel, Dél-Afrikának Nelson Mandela.

Frissítés: Göncz Árpád 2015. október 6-án hunyt el Budapesten.

Göncz Árpád 2002-ben, a Gyűrűk ura dedikálása közben irodájában.

Dedikálás 2005-ben a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban:

göncz árpád dedikál.jpg

2 komment

Címkék: történet 1956 g hungarian államfő


A bejegyzés trackback címe:

https://autogram.blog.hu/api/trackback/id/tr17897085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

andyka77 2009.02.09. 10:44:16

Brutus, igazán aranyos írás:) Amúgy is nagyon kedveltem Árpi bácsit, Te megerősítetted ezt a véleményemet! Remélem még hosszú ideig jó egészségben tartja meg nekünk a sors ezt a nagyszerű embert!!!!

Netuddki67 2011.02.18. 23:19:36

Nagyon régi vágyam volt már, hogy Árpi bácsival (én csak így hívom őt) dedikáltathassam a tulajdonomban lévő könyveimet, az egyik Agatha Christie regényt, melyet ő fordított, s fényképeket is.

Gondoltam egyet és írtam a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, ahonnan e-mailen azt válaszolták, hogy írjak egy rendes levelet, küldjem el a Hivatalba, s ők továbbítják Göncz Árpádnak. Adjam meg a lehetséges elérhetőségeimet, majd pedig várjak türelmesen. Göncz Árpád majd eldönti, jelentkezik-e nálam vagy sem. Így is tettem, hiszen mi mást tehettem volna...

Bár a mobilomon van hangposta, azt jellemzően soha nem hallgatom vissza, ugyanis a hívók vagy nem hagynak végül üzenetet, vagy nem sokkal a sikertelen hívás után újrahívnak.

Ám egy napon - magam sem tudom, mi okból - visszahallgattam a sikertelen hívás utáni üzenetet. S lássatok csodát: Göncz Árpádné Zsuzsa néni kedves hangja tudatta velem, hogy megkapták a levelemet, és Árpi bácsi készséggel aláírja a dolgaimat. S ez ügyben keresni fog még egyszer.
Ezt követően minden ismeretlen számról jövő hívást felvettem, s az egyik ilyen Zsuzsa nénitől jött. Elmondta, örültek a kérésemnek, a kedves levélnek, örömmel teljesítik a kérésemet, amennyiben eljuttatom hozzájuk az anyagot. Azt is elárulta, hogy ők nemigen járnak el hazulról, otthon pedig - néhány politikus barát kivételével - csak a családot fogadják. Javasoltam, hogy elküldöm/elviszem a csomagomat a Köztársasági Elnöki Hivatalba, s amikor Árpi bácsi arra jár, aláírja, onnan pedig szólnak nekem, mikor mehetek érte. Tanakodtunk, gondolkodtunk a megoldáson.
Nem szaporítom a szót, a végén Zsuzsa néni azt mondta: "Ha hajlandó elhozni hozzánk az aláírni valóját, Árpád aláírja önnek." Természetesen elfogadtam a kivételes invitálást, s a megadott időpontban elmentem a megadott címre.

Zsuzsa néni fogadott, elmondta, a férje nem tud csatlakozni hozzánk, eléggé fáradt, pihen. Ennek ellenére kb. másfél órát kellemesen elbeszélgettünk.

Mesélt a férje börtönévei alatti kapcsolatukról, hogyan látogatta, hogyan tartotta a férje ébren az agyát, gondolkodását és gyakorolta fordítással az angol nyelvet. Arról is beszélt, hol jártak az elnöki ciklus alatt, és hogy az elnöknek is oda kellett figyelni a körülötte, miatta és érte hozott szabályokra. Igazán csak a rezidencián voltak szabadok, hiszen ott akár ketten is sétálhattak, kíséret nélkül. Megemlítette, hogy néhány korábbi kollégájával tartják a kapcsolatot, sőt - ha emlékeim jól vezetik a kezem - a spanyol királlyal mind a mai napig leveleznek.
Megkérdeztem, milyen volt írófeleségnek lenni abban az időben, amikor Árpi bácsi mint író nem tartozott a támogatott tollforgatók közé? Zsuzsa néni szavaiból kiderült: ott állt a férje oldalán, támogatta, amikor szüksége volt rá.

A beszélgetés záró akkordjaként Zsuzsa néni elkérte tőlem a könyveket és fényképeket. Átadtam neki, megnézte őket, majd az egyik könyvnél, az Utazások az elnökkel címűnél elidőzött. Azt kérdezte, honnan szereztem ezt a könyvet, mert ez nekik sincs még meg. Azt feleltem, az Interneten vásároltam, és nagyon szívesen beszerzek egyet nekik is. Ebben meg is állapodtunk. A könyveket és a fényképeket felvitte a férjéhez, majd aláírva visszahozta őket. A könyvek legtöbbjébe - ahogy Árpi bácsi ereje engedte - személyre szóló dedikációt írt, a többit, a fényképekkel együtt, csak aláírta.

Már éppen búcsúzkodtam, a kijárat előtt álltam, amikor a lépcsőn megjelent és lejött a Magyar Köztársaság - szerintem - legnagyobb hatású és jelentőségű Elnöke.
Teljesen igaza van Andrásnak, amikor arról ír, hogy Árpi bácsi inkább nagyapa, mint nagy hatalmú, rendszerváltó Elnök. Valóban ilyen benyomást tesz arra, aki személyesen találkozik vele. Közvetlen ember.
Kedvesen üdvözölt, én Árpi bácsinak szólítottam, majd miután letegezett, elárulta, hozzá van szokva ehhez a megszólításhoz:-). Néhány szót váltottunk, megköszönte az érdeklődést, aztán visszavonult, én pedig egy nagy élménnyel (és néhány dedikált anyaggal) gazdagodva hazajöttem.

Később, ahogy ígértem, beszereztem a kért könyvet, majd egy rövid ajánlást írva bele, elküldtem nekik. Hogy megkapták-e, az rejtély maradt, ugyanis visszajelzés nem érkezett erről.
süti beállítások módosítása