Folytatjuk a nemrégiben beígért filmrendezős sorozatot, s mindjárt a kezdőbetűk szerint megyünk tovább. Bár a ma bemutatott úr akkor is a lista elején szerepelne, ha nem ABC sorrendet követnénk, hanem mondjuk a világ filmművészetére gyakorolt hatás mértékét. Neki sikerült az, amire minden filmrendező törekszik: kultuszfilmet csinálni. Neve hallatán mindenkinek először a Nagyítás ugrik be, pedig ekkor, 1966-ban már 16 éve forgatott filmeket. Nevéhez fűződik az "A kiáltás" és a Zabriskie Point című alkotás is, több más mozi mellett. 1995-ben kapott Oscar-díjat az életművéért, a kritikusok mindig hozzáteszik, hogy az Akadémia ezzel saját lelkiismeretét akarta helyre tenni, Antonioni 1967-ben ugyanis saját jogon nem tudott nyerni a Nagyítással. 1985-ben szélütés érte, amiért beszédkészségét elvesztette, a filmezéssel azonban nem hagyott fel, szinte egészen haláláig dolgozott. Az alábbi autogramot a 90-es évek elején küldte postai megkeresésre, a 90-es évek második felétől kezdve azonban hajlott kora és a szélütés utóhatása nyomán már sajnos nem tudott ilyen kéréseket teljesíteni. 2007-ben hunyt el Rómában.