Eredetiséggel foglalkozó írásunk második részében a tollakkal fogunk részletesen foglalkozni. Egy vásárlás, vagy csere-bere útján megszerzendő autogram esetében érdemes feltenni a kérdést, hogy az adott aláírást az illető személy írhatta-e olyan íróeszközzel, mint amivel írva van.
Ez csupán az egyik eleme az eredetvizsgálatnak, hiszen az igazán értékes autogramok esetében a hamisítók nem követnek el ilyen hibát, képesek korabeli papírt és tintát is szerezni. Főszabály inkább az, hogy ha az írószer-teszten egy aláírás megbukik, akkor biztosan hamisítvány, viszont ha átmegy, még egyáltalán nem biztos, hogy eredeti. Eredetiséget mindig csak az összes teszt összes eredménye alapján lehet VALÓSZÍNŰSÍTENI.
Nézzük végig időrendben az írószerek történetét röviden:
1761 – Kaspar Faber elkezd ceruzát gyártani Nürnbergben
1790-es évek – a ceruza tömeggyártás folyamatának kifejlesztése és szabadalmaztatása
1850-70 – az első másolóceruzák (tintaceruzák) kifejlesztése
1858 – az első, radírvéggel ellátott ceruzák megjelenése
1884 – Lewis Edson Waterman kifejleszti a ma is ismert technikájú töltőtollat
1938 – Magyarországon bejegyzik a szabadalmat Bíró László újságíró találmányára, a modern golyóstollra
1943 – a Biro-golyóstoll Argentínában világszabadalmat kap
1945 – először kezdik el árusítani a golyóstollakat, New Yorkban
1952 – az első filctollak megjelenése
1954 – a Parker megjelenteti első golyóstollát
1960-as évek – az első tartós (alkoholos) filctollak kifejlesztése és piacra dobása
1968 – a roller tollak (kerámiatoll) kifejlesztése és elterjedése
1969 – kifejlesztik az űrben is író golyóstollakat
(Forrás: Mark Allen Baker: Advanced Autograph Collecting; Wikipedia).
Magyarországon a XX. század első felében gyakran használtak az aláírók vastag ceruzát. Sok színész, író és politikus írt alá ebben az időszakban ceruzával, tintaceruzával. Golyóstollat már 1946-ban használtak hazánkban, az alkoholos filctollak a 80-as évek végén kezdtek el elterjedni, nagyjából a rendszerváltást megelőző ausztriai és NSZK-beli
Karády Katalin a zöld töltőtollat kedvelte, II. János Pál pápa a vékony fekete filctollat szerette kézíráshoz. Helmut Kohl mindig saját, vastag fekete alkoholos filctollát túrja elő a zsebéből, ha autogramot kérnek tőle, jegyzeteket is ezzel szeretett készíteni a különféle előterjesztéseken. Az arab országok vezetői - az iszlám hivatalos színe miatt - gyakran használnak zöld színű tollat, de ez inkább csak megszokás, nem protokoll szabály, ők más színnel is szoktak írni. Íme, ez csak néhány példa arra, hogy egy-egy autogram mögött mi minden húzódik meg, s mi mindenre kell odafigyelni.
Utolsó kommentek