"Az autogramok mögött sorsok, emberek, jellemek húzódnak meg - a múlt, a jelen s a jövő: maga a történelem." - ezzel a hitvallással indítottuk útjára közel öt évvel ezelőtt ezt a blogot, s ma egy olyan aláírt tárgyat mutatunk be, ami talán mindennél jobban alátámasztja ezt a mondatot. Egy autogramnak ugyanis mindig története van. E történet az aláírást leíró személy életútja, a dedikáló és a címzett kapcsolata, a keletkezés körülményei és nagyon sok esetben az aláírást viselő tárgy önálló üzenete együtt alkotják azokat a fantasztikus történteket, amelyeket egytől egyig átérzünk, amikor nézegetjük őket. Ezért borzong bele az ember, ha pl. Konrad Bloch Nobel-díjas tudós 2008-ban bemutatott dedikációját a kezébe veszi.
Toni Sailer osztrák síelő volt. Három olimpiai bajnokságot és hét világbajnokságot nyert pályafutása során, e tíz címből összesen hetet 1956-ban, Cortina D'Ampezzo-ban. Egy év és két verseny elég volt neki hozzá, hogy örökké beírja a nevét a sporttörténelembe, 1999-ben az évszázad sportolójának választották Ausztriában.
Ahogyan az egy sportolótól szokás, nagy számban osztotta autogramjait fényképekre, emlékkönyvbe, versenylistákra, az alább bemutatott darab azonban élete egyik szomorú történetéhez kötődik. Toni Sailer ezen a  kártyán ugyanis egy fiatalon elhunyt hölgy, bizonyos "Marianne" búcsúztatása alkalmából tartott megemlékezésen való részvételét köszöni meg valakinek. Hogy ki volt Marianne, nem tudjuk, nem leltük nyomát egyetlen életrajzban sem, csupán annyi biztos, hogy e kártya tanúsága szerint közel állt Toni Sailerhez.