Megdöbbentett tegnap a halálhíre, pedig jó ideje tudni lehetett, hogy súlyos betegséggel küzd. Úgy látta a világot, ahogy senki más, s úgy is tudta megmutatni nekünk, a legegyszerűbb dolgokból is képes volt csodát, maradandó alkotást varázsolni.
2002-ben találkoztam vele, a Könyvhéten dedikálta könyveit. Akkor találkoztunk először életünkben, de hosszan beszélgettünk, kérdezte, hogy vagyok, mivel foglalkozom és elmondta, hogy van egy öreg barátja, akinek elkelne a segítség napi adminisztratív ügyekben, s hogy szerinte ezt a munkát én el tudnám látni. Elmondta, hogy az olvasók általában meglepődnek, idős embernek gondolják az írásai alapján és hogy ezen mindig jót mulat itt a Vörösmarty téren. Kiváncsi volt mindenre, apró részletekre. Fentről figyel mostmár.
Bächer Iván elment, 56 évesen.

Bächer Iván az Ünnepi Könyvhéten dedikál, 2013-ban: