Interjút adtunk a Jooble portálnak.

Az autogramgyűjtés kétség kívül korunk egyik legérdekesebb hobbijává nőtte ki magát. Lehetséges, hogy a jövőben hobbiból jövedelmező munka lehet?

A Jooble megpróbált utánajárni. Kolozs Andrással, az autogram.blog.hu tulajdonosával, az Autogramok könyve társszerzőjével beszélgettünk.

Mára már egyre több hódolója van ennek az érdekes hobbinak. Hogyan indult? Mikorra nyúlik vissza történelme?

Az autogramgyűjtés hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza. Ekkor még nem beszélhetünk a mai értelemben vett klasszikus autogram-gyűjtésről, de az ókori görögök és rómaiak előszeretettel gyűjtötték és nagy becsben tartották koruk nagyjainak kéziratait. A híres római filozófus, Cicero például kéziratgyűjtő volt, de említhetnénk I. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodót, a híres alexandriai könyvtár alapítóját, ahol a kor mintegy 700 híres tudósának eredeti kéziratait őrizték Arisztotelésztől Hippokrátészig. A középkor eljövetele az autogramgyűjtés szokását is megszakította mintegy 700 évre, de Francesco Petrarca humanista költő újraindította a hagyományt, s ismét tisztelni kezdték egyre többen a kézírást. A mai értelemben vett autogramgyűjtés az 1700-as években kezdett elterjedni az angliai és francia nemesség köreiben.

Igaz-e, hogy léteznek autogrampiacok, ahol a gyűjtők el tudják cserélni vagy el tudják adni autogramjaikat?

Mivel az autogramoknak sok esetben nagyon komoly értékük van, természetesen a hobbi elterjedésével az egyes tételek cseréje és adásvétele is elterjedt. Internetes és hagyományos árverések népszerű tételei napjainkban is a kézirat, vagy csupán egyszerűen aláírás-ritkaságok, de autogramot, könyvben található dedikációt lehet venni antikváriumban, bolhapiacon is. Mindig van olyan gyűjtő, aki épp keres valamilyen tételt, s egyben biztosan van olyan tétele, amitől akár pénzért, akár egy másik darabért cserébe hajlandó megválni, ezek az emberek ma már az internetnek köszönhetően könnyen egymásra találhatnak. S Nyugat-Európában vannak, akik önálló weboldalakat üzemeltetnek autogram kereskedelem céljából.

Hol tart ma az autogramgyűjtés Magyarországon? Mi a jellemző a magyar piacra?

Magyarországon az autogramgyűjtés mintegy 150 éves múltra tekint vissza, mára több száz, talán néhány ezer ember kedvelt hobbijává vált. Mindenkinek vannak kedvenc színészei, sportolói, akikkel jó érzés legalább egyszer az életben személyesen is találkozni, s emlékül autogramot kérni. Általában mondhatjuk, hogy legalább egyszer mindenki dedikáltatott már könyvet, tehát az érzés nem ismeretlen. A magyar autogrampiac – mivel a 10 millió lakoshoz képest viszonylag kevés gyűjtő van, s még kevesebb, aki hajlandó egy-egy tételért pénzt is fizetni – elég szegényes. A komoly tételeket – legyen szó vételről vagy eladásról – érdemesebb a német, osztrák, brit vagy amerikai piacon keresni vagy kínálni, mivel ezek sokkal nagyobb és fejlettebb piacok a magyarországinál, jobban mutatják a világpiaci értékeket. Egy eredeti Elvis Presley autogramhoz Németországban hozzájutni 700-1000 euró (200-300 ezer Ft) közötti értéken lehet, míg Magyarországon ugyanazt 35000 forint körüli áron már nemigen lehetne eladni.

Hogyan jött az ötlet, egy külön weboldal létrehozásához? Mi a titka annak, hogy 8 éve folyamatosan fejlődik?

Ma már mindennek van weboldala, épp az autogramoknak ne lenne? 2008-ban saját szórakoztatásomra, mintegy nyilvános online katalógusként hoztam létre az autogram.blog.hu-t, minden nap írtam egy rövid cikket valamelyik autogramról, fényképpel, a saját gyűjteményemből. Számomra volt a legnagyobb meglepetés, amikor 2-3 hónap elteltével azt láttam, hogy elég sokan olvassák az írásokat és várják, hogy mi lesz a következő. Pár éve létrehoztuk a Facebook oldalt is a bloghoz, ma már leginkább ott publikáljuk az újdonságokat. A blog évek óta tartó frissítése pedig hozta magával, hogy előbb-utóbb könyv szülessen abból a rengeteg autogram-tudásból, amit az évek során összegyűjtöttünk.

Meséljen kérem a könyvről, hiszen ez az első autogramokkal foglalkozó könyv Magyarországon.

2013 táján jött az ötlet, hogy Podonyi Hedvig újságíró, szerkesztő, grafológus barátommal írjunk közösen egy könyvet a blog tartalmára alapozva, azt kiegészítve, éppen azért, mert úgy láttuk, hogy Magyarországon korábban még soha senki nem írt ilyen könyvet. Két és fél év munkája volt, mire a kezünkbe vehettük, s állíthatom, a legnehezebb annak a 200 személynek a kiválasztása volt, akik végül bekerültek a gyűjteményből a kötetbe. A teljes kollekcióból csak kb. minden tizenkettedik nevet válogathattuk be, s sokszor vérző szívvel kellett egy-egy nagyszerű személyiséget lehúznunk a listáról, terjedelmi korlátok miatt. A mű végül szerencsére összeállt, s bár csak magyar nyelven jelent meg, elismerően nyilatkoztak róla német és svájci gyűjtőbarátaink is. Talán sikerült hiteles betekintést nyújtanunk ebbe az izgalmas világba.

Forrás: Jooble

Eljött végre ez a nap is. Amikor 8 évvel ezelőtt elindult a blog, nem gondoltam, hogy valaha idáig eljutunk, bár az elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon az autogramgyűjtés mintha nem létezne. Nem volt honlap, s főleg, nem volt soha még olyan könyv, ami a magyar autogramgyűjtőkről és autogramokról szólna, pedig egyre több és több gyűjtő foglalkozik profi módon az autogramokkal hazánkban is. 

A most megjelenő könyv ezt a hiányt fogja pótolni, s az eddigi előrendelési adatok alapján visszaigazoltnak látszik az igény a hobbi magyar hódolói körében. A kötetben 200 autogram és dedikáció kerül bemutatásra (a teljes névlista alább olvasható), s a munka során a legnehezebb minden szempontból a mintegy 3000 darabos merítésből annak a 200 tételnek a kiválasztása volt, akik végül bekerültek a könyvbe. 

- Őt berakjuk?

- Igen, viszont ha őt berakjuk, őt sem hagyhatjuk ki.

- Viszont még mindig 800 névnél járunk...

Nagyjából ilyen párbeszédek zajlottak közöttünk, szerzők között az első fél évben. 

A könyvben teljesen körbejártunk mindent, amit csak tudni lehet az autogramokról. Benne van a világ legértékesebb autogramja, hogy mitől függ egy autogram értéke, benne van, hogy ki kért először autogramot a világon, elmondjuk, hogy hogyan szoktak iparszerűen autogramot hamisítani a hírességek megbízásából a titkáraik és bemutatunk olyan különleges autogramokat, apró anekdotákat, melyek egytől egyig színesítik a kiadványt. Célunk, hogy mindenki belekóstolhasson ebbe az izgalmas világba, amely sokunkat már rabul ejtett. 

A könyv ára 3600 forint, április 5-ig kedvezményes áron előrendelhető a kiadónál az info@semmelweiskiado.hu címen.

Tovább folytatja diadalmenetét a Saul fia, Nemes Jeles László drámai filmje a holokausztról. Az alkotók népes csapata néhány órával az Oscar-díj jelölés hivatalos bejelentése után tartott sajtótájékoztatót Budapesten.

Semmi kétség, ezekben a hónapokban, hetekben új legendák születnek a magyar filmművészetben, akiket még évtizedek múlva is büszkén fogunk emlegetni, felidézni. Autogramjaik közül sokat sikerült begyűjtenünk ma este, ezeket most alább közkinccsé tesszük.

Nemes Jeles László, rendező, a forgatókönyv társszerzője, Jeles András Kossuth-díjas filmrendező fia. 1977-ben született, a Saul fia első nagyjátékfilmje. Autogramja jobbra a középső.

Erdély Mihály, operatőr. 1976-ban született, korábban ő volt az operatőre többek között a Delta című magyar filmnek is, a Saul fia fényképezéséért számos díjra jelölték. Ő volt az operatőre Nemes Jeles László első filmjének, a Türelemnek is, melyben már láthatjuk a Saul fia egyedi látásmódjának megjelenését. Aláírása jobbra fent látható.

Matthieu Taponier, vágó. A Saul fia francia vágója, ez egyben a negyedik film, ami a nevéhez kötődik. Balra lent látható az aláírása.

Zányi Tamás, hangmérnök. A Saul fia egyik legnagyobb jellegzetessége a hangokkal újrateremtett drámai világ, mely Zányi munkáját dicséri. Több tucat magyar filmben dolgozott már, legismertebbek ezek közül a Taxidermia és a Hukkle. 1967-ben született, aláírása középen fent látható.

Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek. Sipos nevéhez a rövidfilmekkel együtt eddig összesen 52 alkotás fűződik, társa, Rajna Gábor több, mint 60 filmet jegyez. Eddigi életművük egyértelmű csúcsa a Saul fia. Rajna Gábor aláírása középen lent (balra), Siposé pedig középen lent látható.

(A cikket a későbbiekben frissítjük a film további alkotóival és aláírásaikkal.)

Claudia Cardinale, a 60-as 70-es évek egyik legnagyobb filmdívája volt az immár nagy hagyományokkal rendelkező miskolci filmfesztivál, a 12. Jameson Cinefest vendége az elmúlt hétvégén. Tizenkét év alatt a miskolci fesztivál egyre nagyobbra nőtt, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy egyre nagyobb neveket sikerül évről évre Magyarországra csábítani a rendezvénnyel.

Az isteni művésznő legismertebb szerepei közül elsőre kétségtelenül a Volt egyszer egy vadnyugat címszerepe ugrik be mindenkinek, de ő volt Claudia Fellini 8 és fél-jében, ő volt a Lány a kofferral, ő volt Belmondo partnere a Cartouche női főszereplőjeként. Életműve végtelenül gazdag, tudatosan nem kereste a hollywoodi karriert, mégis szerepelt amerikai filmekben is.

Cardinale asszony többedszerre járt most hazánkban, végtelenül kedves volt mind érkezésekor, mind távozáskor a ferihegyi repülőtéren, valamint miskolci fellépése alkalmával. Több tételt is sikerült vele aláíratnunk, kifejezetten örült mind a Volt egyszer egy vadnyugat Ennio Morricone által is dedikált eredeti francia nagylemezének, a Cartouche DVD borítónak, valamint a Lány bőrönddel korabeli plakát reprintnek, aminek a címét olaszul fel is olvasta. 

Hétfőn elhunyt Czeizel Endre professzor, akivel kapcsolatban az autogram.blog-nak nagyon kedves emlékei vannak. Két dedikációt is őrzünk tőle az utókornak, az elsőt 1996. 11. 12-én írta, postai megkeresésünkre. A szinte még Internet előtti korban hagyományos nyomozással, kalandos úton jutott el hozzá a kérésünk egy nagyon közeli ismerősén keresztül, s napokon belül megküldte válaszul az alábbi dedikációt:

Csaknem 15 évvel később munkatársunk, Temesvári Gergely találkozott vele, s rögzítette, amint immár az autogram.blog.hu részére újra dedikációt ír:

Bár a két dedikáció között másfél évtized telt el, különbségek, változás alig látható: régóta letisztult, teljes életpályát zárt le augusztus 10-én, hogy a legjelentősebb magyar tudósok panteonjában foglalja el helyét az égben. Nyugodjék békében.

A 2015-ös Forma-1-es Magyar Nagydíjon - immár hagyományosan - jól lehetett autogramokat gyűjteni. Számos lehetőség adódott az aláírások megszerzésére, kezdve a csütörtöki boxutca látogatással, mi ezúttal a szállodák meglátogatását választottuk. Mivel a mezőnyből szinte mindenkivel találkoztunk már korábban, ezúttal a csapatok háttérembereire koncentráltunk.

Charlie Whiting versenyigazgató volt az első, akivel találkoztunk, vele 2011-ben is találkoztunk már.

Másodjára Helmut Marko jött ki a hotel ajtaján, ő a Red Bull Racingnél dolgozik jelenleg, Le Mans-i győzelme miatt tartjuk fontosnak.

Ezt követően többen is érkeztek egyszerre, Niki Lauda, Toto Wolff együtt távozott:

Adrian Newey is ekkor ment ki a Hungaroringre...

...és Christian Horner is. Idén kevésbé volt vidám, mint a korábbi években.

Ezután jöttek a Red Bull Racing pilótái, elsőként Daniel Ricciardo:

Később jött Daniil Kvyat, sietősen és késésben:

A hotelnél egy türelmes Lewis Hamiltonhoz is szerencsénk volt, aki a 30. Magyar Nagydíj hivatalos prospektusát írta alá nekünk:

Végül egy nem várt fogás: az ötszörös Le Mans győztes olasz Emanuele Pirro is megtisztelte egy autogrammal azokat, akik felismerték őt.

A vadászat másnap a Hungaroringen folytatódott. Elsőként egy sietős David Coultharddal futottunk össze, aki klasszisokkal szebben ír most, mint versenyzőkorában:A bónusz meglepetés nem más volt, mint Alexander Wurz, a korábbi Forma-1-es versenyző, kétszeres Le Mans-i győztes.

Több, mint két hónapon át forgatták Budapesten a Da Vinci Kód és az Angyalok és Démonok folytatását, az Inferno c. regényből készült filmet. Robert Langdon kalandjait ezúttal is a már megszokott stáb viszi filmre, Ron Howard Oscar-díjas rendező és Tom Hanks kétszeres Oscar-díjas színész pedig már régóta elválaszthatatlan párost alkot a filmiparban. A forgatás kezdete előtt két hetet Magyarországon töltöttek, felmérni a terepet, megtekinteni a helyszíneket. Ezt követően néhány hetes firenzei és velencei kitérő, majd hosszabb időre visszaköltöztek Budapestre. 

Az autogramvadászoknak és rajongóknak - ahogy azt már megszokhattuk filmforgatások esetében - nem volt könnyű dolguk. Egy forgatás - érthető okokból - mindig titkolózások közepette zajlik, s ez a stábtagokon is érzékelhető. Nyilvános események nincsenek, a sajtó meghívásos alapon értesül egy-egy exkluzív találkozóról. Ilyen körülmények között a türelem és a szerencse kiemelt szerephez jutnak, egy-egy színész autogramjának a megszerzéséhez akár hetekig kellett akciózni a város különböző pontjain. Nézzük a végeredményt.

A legjobb információforrás ezúttal Ron Howard rendező Twitter fiókja volt, ahol bár késéssel, de minden lényegesebb eleméről értesülhettünk a forgatásnak. A fenti kép is tőle származik, itt éppen moziba ment a szűk csapat megnézni a Jurassic World-öt, középen Tom Hanks, mellette az elmaradhatatlan baseball sapkában Ron Howard rendező, Tom Hanks mellett fehér ingben pedig az indiai Irrfan Khan látható.

Az alábbi másik képen Dan Brown szerzővel (Tom Hanks mellett, legtávolabb) kiegészülve stábértekezlet zajlik:

A stáb legkedvesebb, legkészségesebb tagja a rendező, Ron Howard volt (aláírása alább), viszonylag könnyen be lehetett cserkészni, szívesen készített közös képet, osztogatta az autogramokat.

Dan Brown, a sikerkönyvek szerzője csak rövid időre, mintegy másfél hétre jött el Budapestre, azonban szintén kedves volt az őt felismerő rajongókhoz. Az alábbi képen Ron Howard rendezővel látható, aláírása pedig alább.

A legnagyobb falat, a legnehezebb fogás természetesen Tom Hanks volt. Nem volt könnyű vele találkozni, s ha már mégis sikerült, ez egyáltalán nem volt garancia arra, hogy épp van is kedve autogramot adni, vagy beállni közös fotóra. (30-ból 29 alkalommal jó eséllyel nem volt kedve, kiemelt szerencse kellett ahhoz, hogy valakinek mégis sikerüljön.) Az alábbi fotón a film egyik jelenetében látható, alatta autogramja.

A végére hagytuk a számunkra legkedvesebb, legszebb autogramot. Irrfan Khan, az indiai színész, Bollywood sztárja a legjobb úton van arra, hogy tartós sztár legyen az amerikai filmiparban is. Láthattuk a Pi élete címszerepében, a Gettómilliomosban, legutóbb a Jurassic Worldben, s szerepet kapott Tom Hanks partnereként az Infernoban is. Mi sem beszédesebb, mint a levél, amit Hanks küldött neki ebből az alkalomból.

Irrfan Khan csak rövid ideig volt Budapesten, alább a rendezővel közös fotója, alatta pedig gyönyörű, kalligrafikus aláírása látható.

Várjuk mielőbb a filmet, a fantasztikus anyagokért köszönet Váradi Sanyinak!

Július 13-án a Budapest Parknak köszönhetően másodszor adott koncertet két éven belül Magyarországon a spanyol származású, francia születésű énekes, Manu Chao és zenekara. Mostani koncertje egyben ötödik fellépése volt nálunk. Műfajára azt mondanám, hogy meghatározhatatlan, mert gyakorlatilag ő maga a műfaj. 54 évesen is úgy volt képes két és fél órán keresztül örömzenélés közben a színpadon ugrálni folyamatosan, ahogyan 20 évesen is komoly tréning lenne hozzá szükséges. A teljes repertoárt hallhattuk, marijuana ilegal, nem volt megállás.

A bulit követően a back stage-ben legalább egy órát kellett várni a mesterre és csapatára, amíg regenerálódtak, viszont megérte a várakozás. Ekkor kezdődött a második party, Manu és társai olyan kedvesek és közvetlenek, mint a szomszéd srác a kocsmában - persze a barátkozást exkluzív, jófajta szabolcsi házi körtepálinka is segítette. Életre szóló élmény volt, reméljük mielőbb újra együtt ünnepelhetünk a Budapest Parkban.

A nullára és ötre végződő években május utolsó napjaiban immár hagyományosan veterán űrhajós legendák találkoznak Budapesten. Ennek oka, hogy a kerek évfordulókon rendre konferenciákkal emlékeznek meg az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980-as űrrepüléséről. Jellemzően az egykori Interkozmosz-program résztvevői szoktak eljönni, ami sok fontos űrhajóst, "első"-t jelent minden esetben.

Idén, a 35. évforduló alkalmával is így történt. A legnagyobb név minden kétséget kizáróan az idén 81 éves Alekszej Sztanyiszlavovics Jeliszejev volt, aki nem csupán a nagy kezdő kozmonauta csapat tagjaként Gagarinnal együtt integetett Hruscsov mellől a Lenin mauzóleum tetejéről a 60-as évek végén, de Farkas Bertalan repülése idején a Szovjetunió Űrrepülésirányító Központjában a repülésirányító csoport vezetője volt.

Budapest és Farkas Bertalan vendégei voltak még egy teljes héten át a következők:

Georgi Ivanov, Bulgária első űrhajósa.

Miroslaw Hermaszewski, Lengyelország első űrhajósa

Dzsugderdemidín Gurragcsá, Mongólia első űrhajósa, aki 2000 és 2004 között hazája védelmi minisztere volt.

Iván Bella, Szlovákia első űrhajósa

Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov, aki Magyari Béla tartalékos párja volt a magyar Interkozmosz csapatban, pályafutása során ötször tüntették ki Lenin-renddel, kétszer a Szovjetunió Hőse címmel:

Végül díszvendég volt az emlékkonferencián Reinhold Ewald, aki 1997-ben járt a MIR űrállomáson.

Fantasztikus hősök egytől-egyig, szerény tudósemberek, katonák, akik az emberiség úttörői a világűr felé. Reméljük 2020-ban újra köszönthetjük őket Magyarországon.

A négyszeres Forma-1-es világbajnok és jelenlegi Scuderia Ferrari pilóta, Sebastian Vettel rajongók ezrei előtt tartott látványos bemutatót egy Scuderia Ferrari F2012-es versenyautóval a Hungaroringen.

Ez volt az első alkalom, amikor a német pilóta egy Ferrari volánja mögött száguldozott a Hungaroringen, ahova kevesebb, mint egy hónap múlva tér majd vissza az idei Forma-1-es versenyre. Vettel a Ferrari Racing Days keretében lépett a 4,4 kilométeres pályára, ahol a közönség számos régebbi F1-es autót és versenygépet is megcsodálhatott.

Mozgalmas nap állt az F1-es sztár előtt, egész nap hatalmas érdeklődés övezte minden lépését. Szerte a világból érkeztek újságírók, hogy láthassák a világbajnok pilótát. A médiától érkező számos kérdésre válaszolt, részt vett fotózáson és találkozott a Shell VIP vendégekkel, akik közül néhánynak életre szóló élményben lehetett részük, hiszen a pilóta utasaként egy Ferrari F12 Berlinettával száguldhattak végig a Hungaroringen.

„Örülök, hogy a Shell vendégeknek néhány körrel emlékezetes pillanatokat szerezhettem, és ez számomra jó alkalom volt, hogy kifejezzem hálámat, amiért a Shell üzemanyagai és kenőanyagai hozzájárulnak az SF15-T autóm teljesítményéhez a pályán.”

A hétvége legjobban várt programja természetesen Sebastian Vettel Forma-1-es bemutatója volt. A négyszeres bajnok ugyanis nem sokkal később már abban a 2012-es Ferrariban ült, amelyben korábban Fernando Alonso vívott ellene nagy csatát a bajnoki címért.

A német pilóta az első rajtkockából elrajtolva megtett jó pár gyors kört a pályán, a V8-as motor végigüvöltött a célegyenesben, majd néhány, ilyenkor nem szokásos kerékcserével szórakoztatta a lelátókon és a boxutcában összegyűlt tömeget. Természetesen az ilyenkor szokásos látványos gumiégetés sem maradhatott el a végén, melynek füstjén már csak a motor sikoltozása hallatszott át. Vettel a bemutatót követően a csapattal együtt még a pálya korlátain is átugrott, hogy Ferrari-sapkákat dobjon az őt ünneplő lelkes közönség közé.

„Nagyon élveztem a mai vezetést a versenypályán, és jó volt látni, hogy ennyi rajongó eljött. Ritkán adatik meg, hogy csak úgy, szórakozásból vezethetek egy Forma-1-es Ferrarit és valami különlegeset mutathatok a rajongóknak. Az elmúlt években már láthattam, milyen óriási a Ferrari rajongói közössége, de ezt eddig mindig csak kívülről figyelhettem meg. Most része vagyok ennek a családnak, és rendkívül büszkévé tesz, hogy ennyi embert látok vörösben. Annyi bajnoki címet akarok nyerni a Ferrarival, amennyit csak lehet. Szeretnénk megismételni a múlt varázslatát. Ez az első idényem a Ferrarival, ami önmagában is szép álom, a hungaroringi futamot pedig azért is várom különösen, mert Magyarországon imádják a csapatot. Kíváncsi vagyok, hány Ferrari drukker van itt valójában, arról nem beszélve, hogy sohasem nyertem a Magyar Nagydíjon. Remélem, hogy az idén jó futamunk lesz itt, és esélyünk nyílik a győzelemre” - nyilatkozta Vettel az eseményt követően.

Nem csupán Vettel privilégiuma volt a száguldás a hétvégén egy Formula–1-es autó volánja mögött, hiszen a Formula 1 Clienti program keretében azok a speciális vásárlók, akik szert tettek egy F2002-re vagy éppen egy F2004-re, kipróbálhatták magukat az autó volánjánál a magyar aszfaltcsíkon. Jó tanácsokkal egy profi pilóta, Davide Rigon látta el őket.

Ami pedig a Ferrari Racing Days versenyprogramját illeti, a Ferrari Challenge Trofeo Pirelli és a Copa Shell mezőnye is két-két versenyfutamot teljesített a hétvégén (egyet szombaton, egyet vasárnap), s a második napi dobogósoknak abban a szerencsében volt részük, hogy nem mástól vehették át a nekik járó kupát, mint Sebastian Vetteltől.

(Landek Norbert)

Alább pedig az egyik első olyan Vettel dedikáció látható, amit a bajnok már Ferrari fényképre írt, Magyarországon.

Június elején volt a Gerjeni Duna-Rock Találkozó, amelyen színpadra állt a Deák Bill Blues Band. Munkatársunk így Tolna megyében tudta elcsípni Bill Kapitányt.

A koncerten a Művész Úr megmutatta a közönségnek, hogy miért nevezzük élő legendának, a blues zene ikonjának. A torkában ott volt az a hihetetlenül nagy erő, a mellkasában pedig ott dobogott talán még a hangjánál is hatalmasabb szíve. Minden mozdulatán, gesztusán, megnyilvánulásán érződött, hogy neki a zene, a közönség az élete, és mind a közönség felé, mind a zene iránt ott van benne az a végtelen tisztelet és alázat, amely csak a legnagyobb művészekre jellemző. Fantasztikus volt a hangulat, mikor az István, a királyból hangzott el két dal (Áldozatunk fogadjátok, Véres kardot hoztam), olyan érzelem hullámzott a színpadról a nézőtérre, amelyet nagyon kevés előadónál éreztem eddig.

A koncert után a turnébusznál fogadta Deák Bill Gyula a rajongókat, mindenkihez volt egy-egy jó szava, készségesen teljesítette a közös fotó, és az autogramkéréseket.

Az alábbi felvételt pedig 2011-ben készítette másik munkatársunk, egy budapesti dedikálás alkalmával.

Szemerédi Endre a világ egyik legelismerebb magyar tudósa. A Széchenyi-díjas matematikus professzor ugyanis az első és egyetlen magyar, aki elnyerte az Abel-díjat, amit a matematikusok Nobel-díjának tartanak a tudományos világban. Az Abel-díjat 2003-ban alapította a Norvég Tudományos Akadémia, Szemerédi Endre 2012-ben nyerte el a kitüntetést. A díj névadója Niels Henrik Abel, a XIX. századi norvég matematika zseni, aki mindössze 27 évet élt.

Szemerédi Endrével munkatársunk egy héttel ezelőtt találkozott egy budapesti rendezvényen. Készséges volt, kedvesen teljesítette kérésünket a dedikációval kapcsolatban. Tekintettel az Abel-díj nemzetközi jelentőségére, valamint arra, hogy Szemerédi professzor az első magyar matematikus, akinek életművét elismerték ezzel a rangos nemzetközi kitüntetéssel, aláírása minden magyar autogramgyűjtemény kötelező darabja.

Frank Sinatra szellemét idézte meg tegnap este a Papp László Budapest Sportarénában Robert Davi, amerikai filmszínész és énekes. Davi-t leginkább akciófilmekből ismerhetjük, jellegzetes karakterarca kiválóan alkalmassá teszi a gonosz-gengszter szerepének eljátszására. Ő volt a Licence to Kill c. James Bond film főgonosza, de játszott már marcona rendőrt is, s legutóbb az Expendables 3. részében tűnt fel a vásznon.

Davi huszonéves kora óta Frank Sinatra barátja volt, az egykori csillag iránti tiszteletből kezdte el énekelni dalait. Közvetlen, végtelenül kedves, barátságos személyisége már a koncert alatt megmutatkozott, többször lesétált mikrofonnal a kezében a közönség közé énekelni, s ezúttal - kicsit szokatlanul, pozitív meglepetést okozva és eltérően a magyarországi koncertélményektől - teljesen egyedül, egy szál magában barátkozott az emberekkel, senkit nem akart leteperni egyetlen biztonsági őr sem, nem voltak fontoskodó öltönyösök körülötte.

A koncert után néhány szerencsés kiválasztottnak lehetősége volt a backstage-ben találkozni személyesen is a művésszel, ekkor készült az alábbi videó, s ekkor született a dedikáció is.

"Bonjour, André vagyok, kisfiú vagyok, nem eszem cukorkát és nem járok iskolába." - immár több, mint 40 éve így hangzik André Stern bemutatkozása, s nem sokat változott az elmúlt 40 év során. Ugyanis André Stern története, egy boldog gyermek története, saját magát továbbra is egy őszinte gyereknek tekinti, aki megőrizte mindazt a nyitottságot és lelkesedést, amit mindannyian megkapunk, amikor megszületünk. Az ő élete úgy alakult - művész szülei felvilágosult és nyitott, támogató környezetének köszönhetően - hogy meg tudta mindezt őrizni: sosem kellett semmilyen iskolába járnia. Nem gyűjtött frusztrációkat, nem fertőzte a versenyszellem, nem futott zátonyra az élete olyan célok hajszolása miatt, melyek nem a sajátjai. Szabadon fejlődött, ha kedve volt játszott, ha valamire kíváncsi volt, kérdezett és mindig választ is kapott. Mestereit maga kereste és találta meg. Ma gitárkészítő és előadóművész, író, újságíró, angolul, németül és franciául beszél, az iskolamentes fejlődés egyik legkeresettebb szakértője világszerte. Boldog volt egész életében, mert hagyták neki. Bölcsessége abban áll, ami egész eddigi életét jellemezte: nyitottság, lelkesedés, s ezáltal fejlődés napról napra, mindörökké. 

Az Ez Van Kiadó hozta el nekünk újra, amely korábban a könyvét is kiadta. Nagy élmény volt élőben hallani, az energiáját tapasztalni, tanulni az életéből, egyszerű de mégis fantasztikus példáiból. Mi sem jellemzőbb rá, minthogy a magyarországi dedikációjához megtanulta, hogyan kell magyarul dedikálni: "Szeretettel," 

Különleges vendég kiállítása nyílt meg ma este a XVI. kerületi Maconkai Orosz László Galériában. Május 13-ig nem más, mint Balázs György festőművész, grafikus különféle stílusú képeit lehet megtekinteni és megvásárolni. A megnyitón megtapasztalhattuk Balázs György fantasztikus humorát, valamint kiváló zenei ízlését - a program közben ugyanis kedvencei (Gerschwin, Chopin) szóltak élőben, zongoráról Csépány Tamás (TomCatBand) előadásában.

A megnyitót követően igazán egyedi rajzzal tudtuk gyarapítani a Magyarországi Autogramgyűjtők Klubja értékőrző gyűjteményét. Megkértük a művészt, hogy rajzolja meg nekünk azt a művét, amit 30 éves kor felett egészen biztosan mindenki ismer Magyarországon: Skála Kópét. Ugyanis Balázs György volt az a grafikus, aki a Skála emblémát és a Skála Kópé figurát tervezte. Jogdíjat, hírnevet nem szerzett az alkotásért, a cég alkalmazottjaként ugyanis az ikonikus kabalafigura megalkotása munkaköri kötelessége volt. Kedvesen teljesítette kérésünket, s vetette papírra a 80-as évek leghíresebb reklámjainak főszereplőjét.

Tavaly októberben írtunk arról, hogy Budapesten forgat Ridley Scott és csapata. A világhírű filmrendező több hónapot lakott Magyarországon, az alábbi sztori néhány nappal a stáb elutazása előtt esett meg. A képeket és a cikket Temesvári Gergely kollégánknak köszönjük!

Nagyon örültem, mikor megtudtam, hazánkba látogat a horrorfilmek számomra egyik legnagyobb ikonikus alakja: Ridley Scott, mivel legújabb filmjét hazánkban forgatta. Mivel már nemigen gyűjtök
autogrammot, úgy voltam vele, tudatosan nem várok rá a szállodánál, korábban volt olyan sztár, akire sokat vártam, s sokszor láttam bemenni az orrom előtt az egyik belvárosi szálloda ajtaján, aki abszolút nem foglalkozott rajongóival. Ugyanezt hallottam Sir Ridley Scottról is.
Mikor megláttam, hogy ő lesz az idei Filmkurzus vendége, azt mondtam, IGEN, most sikerülhet!
A rendezvény végére értem oda, gondolván az elején siet, feszült. Persze nem jött be a számításom, mert távozáskor simán elsétált előttem, végig a földet bámulva, mintha ott sem lennék! Megtudtam egyik régi gyűjtőtársamtól, hogy az érkezéskor neki adott egy kézjegyet, de azt is nehezen, és fotót abszolút nem enged senkivel, elmondása szerint ő nem szokott ilyeneket csinálni.
Nyugtalanított a sikertelenség ténye, ezért mégiscsak rászántam magamat, hogy kilátogassak a szállodához, a forgatás utolsó napjaiban.
Mikor megérkeztem a késő délutáni órákban a szállodához, teljesen egyedül voltam, felfigyeltem, hogy egyre több rendőr gyülekezik a szállónál, és ezt nem tudtam mire vélni. Nem sokkal később egyik régi barátom, gyűjtőtársam is csatlakozott hozzám, kinek reggel sikerült már becserkésznie a Sir Ridleyt. Szóltak a rendőrök, hogy legyünk szívesek a szálloda sarkánál  várakozni, mert egy török delegáció érkezését biztosítják. Lezárták az utat is és mindenkit eltereltek, aki a szálló előtt akart elhaladni akár gyalogosan, vagy autóval. Gondoltam magamban, most sem sikerül semmi, mert ahogy meglátja a művész úr a tumultust a főbejárat előtt, azon nyomban lehajt a garázsba… Néhány szállóvendéget is várakozásra intettek, amíg a delegáció a hotelben tartózkodott.
Mikor feltűnt a fekete luxusjárgány, valóban egyből ment volna garázsba, de az egyik rendőr persze megállította, és kiszállítatta a jármű utasait. Ahogy kikászálódott a hátsó ülésről a művészúr, elfogott a nevetés. A sofőr is kipattant persze, és ezután következett az a jelenet, amit soha nem fogok elfelejteni: a rendőr magyarul kérdezte meg Sir Ridley Scott-tól, “maga kicsoda?” A sofőr elmondta, hogy világhírű rendező, és a szálló vendége. "Egy pillanat!" - közölte velük a rend őre, és telefonon beszólt a hotelbe, megerősítésre várva, hogy igazak e a hírek!
Sir Ridley eközben nagyon ideges lett, nem tudta mire vélni a felhajtást. Kezében egy nejlonszatyrot szorongatva úgy nézett ki mint egy hajléktalan, egyből mentem is, mutatva a legendás mesterművét, dedikáltatás céljából. A sofőr megkérdezte tőle, hogy szeretné-e dedikálni nekem, mire biccentett egyet. A fényképezőt elő sem vettem, mert gondoltam, hogy ha eddig sem állt kötélnek senkivel egy fotóra, majd pont most, és pont ebben a ruhában vállalná fel, hogy így mutatkozik! Titokban azért telefonnal később készítettünk egy fotót, amin épp a sofőr, Sir Ridley nejlonzacskóval a kezében és a rendőr beszélgetnek.
Kb. két percet várakoztatva engedték be őt a főbejáraton rendőri kísérettel! Nem gondoltam volna, hogy pont a török delegáció jelenléte lesz a szerencsém, de így történt! Én még most sem hiszem el, hogy sikerült. :)

Egy érdekességet szeretnénk a blog olvasóinak bemutatni. A mellékelt képen egy, Magyarországon művészetként még nem oly nagyon elismert szakma, a tetoválás jeles képviselője, Kat Von D. (vagy teljes nevén: Katherine von Drachenberg), és az ő aláírása látható.
A tetoválás bár ősrégi művészet, mégis csak a XXI. századra érte el méltó helyét a művészetek sorában. Köszönhette ezt két műsornak, melyekről lentebb bővebben írok. Sokak ekkor láthatták, hogy a tetoválás már nem egyenlő azzal, ha valaki felvarratja magára, hogy „Szeretlek Zsuzsi”, valamint messze nem egyenértékű a nonfiguratív motívumokkal. A tetoválás a XXI. század festészete, csak a tetoválók vászna egy szerves anyag, a bőr.

S hogy Kat-ről is szó essen. Őt a szélesebb közönség a Discovery Channel Miami Ink című műsorában ismerhette meg. Ez a félig-meddig reality show egy tetováló-szalon mindennapjait, és az ott dolgozó művészek munkáit mutatta be. Kat hamar bebizonyította, hogy fiatal kora ellenére hatalmas művész, a portrék nagymestere, az általa varrt arcképek épp, hogy meg nem szólalnak. Sajnos csak két évadot töltött a Miami Inkben, mert a szalonvezetővel történt sorozatos nézeteltérései miatt szinte egyik napról a másikra távoznia kellett. Visszament Los Angelesbe, és megalapította saját szalonját. A TLC csatornán tűnt fel újra, műsorára tűzte az L. A. Inket, melyben Kat mellett egykori mestere (egy férfi: Corey) és két lány tetováló szerepelt. A műsor kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is dübörög (most épp nincs műsoron Magyarországon).

Kat megszámlálhatatlanul sok mindent tett már le az asztalra: számtalan portrét, a portrék mellé megannyi emléket (hisz sokan tragikusan elhunyt családtagjuk képét varratták magukra), sok egyéb motívumot, egy Guinness rekordot (több, mint 400 tetoválást készített 24 óra alatt), valamint több mint tíz évet a szakmában (mivel 14/!/ éves kora óta tetovál).

Extravagáns? Igen. Deviáns? Igen. Frivol? Igen. Megosztó személyiség? Igen. Tehetséges? Igen. Vérprofi művész? Kétségtelenül!

A mellékelt dedikált fotót postán küldte kérésemre néhány évvel ezelőtt.

(A képért és a cikkért köszönet Partmann Tibor klubtagunknak.)

Nemrég fantasztikus beszélgetésen vehettünk részt, az Andrássy Egyetemen Németh Miklós egykori kormányfő és a nemrég vele készült interjúkötet szerzője, Andreas Oplatka történész-újságíró tartott közel két órás ismertetőt a könyvről, és a könyv témáját adó rendszerváltásról.

Az egykori kormányfő ritkán vesz részt közszereplésen, ám nagyon barátságos és készséges volt, a program végén dedikálta a könyveket, közös fotót is lehetett vele készíteni.

Németh Miklós dátummal és aláírással ellátott névtáblája, valamint a kiadott könyv mindkettőjük által dedikált példánya alább látható.

Múlt hét vasárnap ismét Budapesten járt a Terminátor, azaz Arnold Schwarzenegger, Kalifornia állam korábbi kormányzója. Schwarzenegger korábban többször járt hazánkban, 1988-ban a Vörös Zsaru forgatásán, később 2000 környékén, magánúton, s voltak hírek máskor is, hogy titokban beugrott Budapestre ezt azt elintézni. Nem csoda, hiszen egyik legjobb barátja nem más, mint Andy Vajna. Ezúttal már hónapokkal korábban tudni lehetett érkezéséről, ennek megfelelően a várakozás és a felhajtás is jelentős méretű volt.

Beszéljen helyettünk az alábbi két felvétel, az első az érkezéskor készül a repülőtéren, a második pedig a Sportarénában, a színpadra lépés előtt. A filmek alatt pedig két autogram összehasonlításképpen: az elsőt most írta Schwarzenegger a színpadon, a másodikat, a dedikációt pedig még 1988-ban.

Fantasztikus élményben lehetett része mindenkinek, aki tegnap este ellátogatott a Budapest Sportarénába, José Cura és Mahó Andrea közös koncertjére. Az argentín tenor már többször fellépett Magyarországon, s temperamentumával ismét pillanatok alatt elvarázsolta a közönséget. A negyedik tenort hallhattuk Beatles slágert énekelni, hallhattuk Webber musicalben és a koncert végén felcsendült az aranytorokból Puccini Turandot-jának záró tétele, a Nessun Dorma is. José Cura közvetlenségét már a beharangozó sajtótájékoztatón megtapasztalhattuk, készségesen írta alá nekünk a mellékelt autogramot. Igazi kiváló darab, művészi betűvetés.

Másfél évtizedes zenetörténeti kincs nyerte el méltó helyét az elmúlt héten. Az Ossian együttes 2000-ben adott legendás koncertjének legismertebb felvétele vált klasszikussá egy feldolgozás nyomán. Persze van körülötte hiszti, van médiahekk, meg minden, de végülis hosszú évek után Paksi Endre neve újra átáramlott a magyar médián, s ez elég ok arra, hogy megmutassuk az autogramját.

Mert Paksi Endre, az Ossian alapítójaként mégiscsak a magyar metal zene halhatatlan ikonjainak egyike. Az Ossian fénykora a 80-as 90-es évek fordulójára tehető, ekkor születtek az olyan örökzöldek, mint a Félre az útból, vagy a Rock katonái. Az alább bemutatott autogram (fekete alkoholos filctollal írva) azonban később, nem sokkal a bizonyos legendás koncert legendás dala, a Pokolnál hangosabb c. nóta megszületése előtt született. Paksi Endre ekkor még nem tudhatta, hogy néhány korty ital elfogyasztásával hamarosan gránitba önti nevét. :)

Az elmúlt hétvégén ismét örülhettek a tenisz szerelmesei, ugyanis immár hagyományosan került megrendezésre a Magyar Tenisz Napja rendezvény, ezúttal is világsztárokkal. Tavaly a rendezvény díszvendége Szeles Mónika volt, idén a két legnagyobb név a korábbi világelső, ötszörös Grand Slam győztes, magyar gyökerekkel is rendelkező Martina Hingis, valamint a fehéroroszországi, kétszeres Australian Open győztes, vegyes párosban olimpiai bajnok Viktorija Azarenka volt fővárosunk vendége. Mindketten becsülettel, türelemmel tűrték a rajongók rohamát, akik számos autogrammal, közös fotóval gazdagodhattak. Érdemes volt ám odafigyelni a többi szereplőre is, ugyanis szintén itt volt a horvát csapat edzőjeként az 1997-es Roland Garros győztes, az akkori döntőben épp Hingist legyőző Iva Majoli, s számos másik csillag is. Alább az autogramok, a teljesség igénye nélkül, Azarenkáról videót is tudunk mutatni.

Martina Hingis:

Tsvetana Pironkova:

Elina Svitolina:

Amos Mansdorf:

Heather Watson:

Yanina Wickmayer:

Aleksandra Krunic:

Donna Vekic:

Kirsten Flipkens:

Iva Majoli:

Shahar Peer:

Vannak emberek, akik a széles közvélemény számára kvázi ismeretlenek, akiket nem látunk nap mint nap celebekről szóló tévéműsorokban, mégis egyetlen ötlettel halhatatlanná váltak, s mindenki ismeri munkásságukat. Közéjük tartozik Faklen Pál. Ő az, aki 1989-ben megalkotta a címben is szereplő, a valóságban nem létező szerkezetet, az árvíztűrő tükörfúrógépet. Faklen Pál akkoriban a Delta-Impulzus főszerkesztő-helyetteseként dolgozott, s a frissen megjelenő új betűtípusokra keresett egyszerű, értelmes, magyar nyelvű szöveget, ami az összes ékezetes magánhangzót tartalmazza. Az új betűtípus tesztelésénél elég volt csak beírni a szövegszerkesztőbe, hogy "árvíztűrő tükörfúrógép", s máris látható volt, ha az adott betűtípus nem tartalmazta valamelyik karaktert.

Az árvíztűrő tükörfúrógép koncepció tehát adta magát, hogy Faklen Pált megkérjük, "tesztelje rajta" saját kézírását is, azaz dedikációjába írja bele az általa megalkotott szót. Az eredmény alább látható, a megszerzésért köszönet Podonyi Hedvig kollégánknak.

Schweitzer József professzor 1985 és 1997 között volt Magyarország országos főrabbija. Nyitottsága, tudása világszerte ismert és elismert volt, tisztelet övezte, mely számos kitüntetésében is visszatükröződött. Oktatói tevékenységéért megkapta a Széchenyi-díjat (1997-ben), teljes életpályája elismeréseként pedig többek között a Francia Köztársaság legmagasabb kitüntetését, a Becsületrendet (2001-ben).

Az alábbi aláírást 2004. decemberében írta egy üdvözletét tolmácsoló levél lezárásaként.

Bitskey Tibor színész, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas művész volt. Ismerhettük őt számtalan színházi szerepben, a filmvásznon pedig több, mint 50 éven át láthattuk. Legemlékezetesebb szerepformálásai a Jókai-regényekből készült filmekből maradtak ránk. Szinkronszínészként is hallhattuk, ő volt a VUK rajzfilm mesélője.

Az alábbi autogramot 1962. február 4-én írta, még bőven a pályája mérföldköveit jelentő szerepek előtt.