A google-nek köszönhetően nemcsak nemzetközivé válhatott a Klub honlapja, de máris megkaptuk az első, autogramos témát bemutató írást külföldről, Norvégiából. Gyűjtőtársunk egészen egyedülálló kollekciót épített fel és fantasztikus az az ötletesség és elszántság, ahogy Bill Clinton autogramját megszerezte. Íme a teljes történet, Tove Myhr tollából.

Én egy norvég autogram gyűjtő vagyok, a gyűjteményemet két szakaszban építettem fel. 13 éves lányként kezdtem 1963-ban és gyűjtöttem 1970-ig, majd 1993-ig nem gyűjtöttem semmit, de 1993-ban újra kezdtem a gyűjtést. A gyűjteményem mintegy 3200 autogramot tartalmaz jelenlegi és korábbi állam-és kormányfők, valamint más fontos vezető politikusok köréből.

 

Egyes vezetőktől nehezebb eredeti autogramot kapni, mint másoktól. Bill Clinton elnök autogramja az egyik legnehezebben megszerezhető darab. Amikor elnök volt, mindent megtettem szinte, hogy eredeti autogramot kapjak tőle, de csak autopen vagy facsimile aláírást kaptam. Az Egyesült Államok elnökétől szinte lehetetlen hivatali ideje alatt eredeti aláírást kapni. Az egyetlen elnök, aki küldött nekem egy eredeti autogramot a Fehér Házból, a George W. Bush, névre dedikált fotót kaptam tőle 2002-ben.

 

2004-ben Clinton elnök látogatást tett Norvégiában, Kjell Magne Bondevik miniszterelnök meghívására. Elküldtem egy képet amin Clinton és Bondevik együtt szerepelnek és kértem Bondevik miniszterelnököt, hogy dedikálják mindketten nekem. Végül ez nem sikerült, Clinton aláírása nélkül kaptam vissza a képet, de Bondevik úr névre szóló dedikációval látta el.

Kétszer küldtem el a fotót Clintonnak és kértem, hogy személyesen írja nekem alá ő is, de mindkét alkalommal kaptam egy levelet az irodájából, amiben azt írták, hogy Clinton több száz hasonló kérelmet kap, ezért nem tudja teljesíteni a kérést.

2007 augusztusában támadt egy ötletem. Elküldtem a fotót újra Bondevik miniszterelnöknek és arra kértem őt, hogy küldje el ő a képet Clintonnak és kérje, hogy dedikálja, hátha az ő kérését teljesítik. 2007 októberében kaptam egy kézzel írott levelet Bondevik úrtól. Azt írta, hogy ő most volt az elmúlt héten New Yorkban Clintonnal egy nagy konferencián és magával vitte a fotót dedikáltatni, de sajnos nem volt rá lehetőség.

Ő is azt írta, hogy fog találkozni Clintonnal újra még 2007 novemberében Madridban, magával viszi a fotót és megpróbálja ott dedikáltatni.

November végén kaptam egy újabb kézzel írott levelet Bondevik miniszterelnöktől. A borítékban a fotóm, s ezúttal Clinton dedikációjával együtt! Bondevik úr azt írta, hogy beszélt Clinton elnökkel a konferencián és Clinton szívesen dedikált a képet. Azt írta Bondevik úr dedikációja után: - és a barátja, Bill Clinton.

Azt hiszem, nagyon kedves Bondevik miniszterelnök, hogy igen nagy erőfeszítéseket tett, hogy segít nekem. A kézzel írott levelei is nagyon fontos szerepet töltenek be az állam- és kormányfők dedikációit tartalmazó gyűjteményemben.

 

Kb. 400 autogram a gyűjteményemből látható az interneten is: http://groups.msn.com/Statslederesautografer/tovesalbum.msnw