Ma 100 éve született Rajk László egykori belügy-, majd külügyminiszter. Rövid élete egybeesett a 20. század legsötétebb korszakaival. Előbb évtizedekig elszenvedője, majd a hatalmi rendszerek változása és pozícióba kerülése nyomán elkövetője volt a különféle diktatúrák bűncselekményeinek. Élete utolsó évében páratlanul gyorsan bűnbakká, s maga is újfent áldozattá vált: 1949-ben a Rákosi-diktatúra idején koncepciós perben elítélték és kivégezték. Rehabilitációjára még 1955-ben a desztalinizáció időszakában sor került, s még az 1956-os forradalom előtt újratemették. A forradalom után özvegyét és gyermekét két évre Romániába deportálták Nagy Imrével együtt.
Rajk László rövid életútja, majd halála után megítélésének utóélete jól példázza a 20. századi Magyarország különféle diktatúráinak belső ellentmondásosságát. Egyes vélemények szerint Rajk a hatalom csúcsán, ha életben marad, Nagy Imréhez hasonlóan konszolidálódott volna, s az ország egyik legnagyobb politikusa válik belőle. Talán ezért is kellett meghalnia.
Rajk László aláírása belügy- és külügyminiszteri időszakából maradt fent jellemzően hivatalos leveleken, a korszellemnek megfelelő vezetékneves, rövid „Rajk” formátumban.
Utolsó kommentek