Valéry Giscard D'Estaing egykori francia elnök életútját áttekintve egy páratlanul gazdag pályafutás tárul elénk, igazi unikum, hogy - előrehaladott kora ellenére - ma is többé kevésbé aktív szereplője a francia és az európai közéletnek.

1974-ben, 48 évesen lett köztársasági elnök a Georges Pompidou halála nyomán kiírt rendkívüli elnökválasztáson, s 1981-ig hét éven át vezette Franciaországot. Igen intenzív korszak volt ez mind a világpolitika, mind az európai integráció szempontjából. Elnöksége idején az ő kezdeményezésére jött létre a ma G8-ként ismert csúcstalálkozó, mely a világ legfejlettem államfőinek éves találkozója. Kortársai, tárgyalópartnerei voltak többek között: Richard Nixon, Gerald Ford és Jimmy Carter, Margaret Thatcher és Helmut Schmidt, hogy csak a legjelentősebb vezetőket említsük. Ő nevezte ki először miniszterelnökké Jacques Chirac-ot, ő építtette meg a TGV-t és indította útjára a Minitel-t, ami az Internet francia elődjének tekinthető.

Giscard D'Estaing mivel az 1981-es elnökválasztáson alul maradt Francois Mitterrand-dal szemben, fiatalon exelnök lett, politikai aktivitása azonban rövid szünettel folytatódott. 1988 és 1996 között az UDF elnöke volt, 2000-ben az ő javaslatára módosították a francia köztársasági elnök hivatali idejének hosszát 7-ről 5 évre.

2002 és 2003 között az Európai Konvent elnökévé választották, mely testület az EU Alkotmányát volt hivatott kidolgozni. 2002 nyarán ebben a minőségében vett részt az Ifjúsági Konventen Brüsszelben, ahol stábunk is találkozott vele s franciául dedikáltattuk magyarul is megjelent "A franciák" című könyvét.